A jóindulatú prosztata megnagyobbodásról
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás a férfiak körében előforduló leggyakoribb urológiai megbetegedés, kialakulása akár normális élettani folyamatnak is tekinthető. Születéskor ugyanis a prosztata mérete borsónyi, majd serdülőkorban indul jelentős növekedésnek, ekkor éri el a szexuálisan aktív korban lévő férfiakra jellemző szelídgesztenye nagyságot. A prosztata a húgycsövet körülvéve a húgyhólyag alatt helyezkedik el a férfiak kismedencéjében.
Jóindulatú prosztata hiperpláziáról (rövidítve BPH) akkor beszélünk, amikor a prosztata sejtjei felszaporodnak, és a sejtszámnövekedés miatti egyre nagyobb szerv nyomhatja a húgycsövet, így befolyásolhatja nemcsak a húgycső, hanem a húgyhólyag működését is. A “jóindulatú” kifejezés szerencsére arra utal, hogy a megnagyobbodás nem daganat vagy fertőzés következménye.

Kiket érint a prosztatamegnagyobbodás?
A prosztata növekedése igen elhúzódó és lassú folyamat, de az idővel megállíthatatlanul halad előre. A sejtszaporodás jellemzően 30 éves kor körül indul el, és a 40-50 éves férfiak ötödénél, 50 év felett minden második férfinál, míg 80 évesnél idősebbeknél majdnem mindenkinél előfordul. Ám ez nem azt jelenti, hogy a kellemetlen tünetek mindenkinél jelentkeznek, a megnövekedett prosztata a 65 évnél idősebbek csupán harmadánál okoz panaszokat. Magyarországon évente megközelítőleg 350 – 400.000 ember szorul kezelésre BPH miatt.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás okai
A prosztatamegnagyobbodás pontos oka jelenleg még nem tisztázott. De az biztos, hogy az életkor és a herék által termelt androgén hormonok, elsősorban a tesztoszteron jelentős szerepet játszanak a növekedési folyamat elindításában, és annak mértékében. Ezenkívül a húgyhólyag beidegződése és a hólyagfal megvastagodása is befolyásolhatja a tünetek kialakulását. Genetikai hajlam is feltételezhető, a megfigyelt családi halmozódás miatt.
A prosztatamegnagyobbodás tünetei
A prosztatamegnagyobbodás tünetei sokfélék lehetnek és általában fokozatosan jelennek meg. Összefoglalóan alsó húgyúti tüneteknek (LUTS) nevezik, és két nagy csoportba sorolhatók: vizelet ürítéssel és vizelet tárolással kapcsolatos problémák. Van, aki csak néhányat tapasztal, és olyan beteg is van, akinél több is előfordul, de ezek közül általában egy, vagy csak néhány dominál.
A panaszok rendszerint negatív hatással vannak az életminőségre, a mindennapi tevékenységre, sőt magára a nemi életre is.
Tárolási problémák (irritatív)
Gyakori vizelés
Hirtelen fellépő, sürgős, ellenállhatatlan vizelési inger
Éjszakai vizelés
Vizelet visszatartási zavarok (inkontinencia)
Fájdalmas vizelés
Ürítési problémák
Gyengült vagy szakaszos vizeletürítés
Nehezen induló vizelés
Vizelés utáni csepegés
Erőlködés (préselés) kifejtése vizeléskor
Elégtelen vizeletürítés érzése
FONTOS!
A prosztata nagysága és a panaszok között nincsen szoros kapcsolat, ezért a BPH nem mindenkinél okoz tünetet. Egyes alsó húgyúti tünetek hátterében pedig más urológiai betegség (pl. túlműködő húgyhólyag) vagy egyéb betegség is állhat. Bővebben ezekről ITT!
A vizelési panaszok eredetének tisztázása és az esetleges szövődmények (pl. fertőzésveszély, kőképződés) megelőzése érdekében mindenképpen urológushoz kell fordulni, aki a jellemző tünetek azonosításával és azok hátterének feltárásával megtalálja az optimális, személyre szabott terápiát!

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kivizsgálása
Mi történik az urológusnál?

- panaszok, előző betegségek, egyéb problémák, esetleges előzetes sebészeti beavatkozások és gyógyszerszedési szokások, stb. rögzítése
- tüneti kérdőívek, pl. vizelési napló, IPSS kitöltése, értékelése

- alhas áttapintása a húgyhólyag telítettség megállapításához
- végbélen keresztüli prosztatavizsgálat: a tapintás alapján következtetések vonhatók le a prosztata méretére, a fennálló betegségre vonatkozóan

- vérvizsgálat: általános állapot, veseműködés ellenőrzése, PSA szint meghatározás
- vizeletvizsgálat: a vizelet tesztcsíkkal történő vagy laboratóriumi elemzése
FONTOS!
A PSA (speciális fehérje, prosztata specifikus antigén) vérben mérhető abszolút mennyisége önmagában nem elég informatív. A kapott értéket legtöbbször a beteg életkorához, illetve a prosztata ultrahanggal meghatározott méretéhez viszonyítják. A PSA szintjében bekövetkező változás figyelemmel követése ugyanakkor lehetőséget ad a prosztata állapotának változására, a betegség követésére!

- végbélen keresztüli prosztata ultrahangvizsgálat a prosztata mérete, finomabb szerkezete, valamint hasi ultrahangvizsgálat a vesék és húgyhólyag megítélésére, a húgyhólyagban maradt vizelet mennyiségének meghatározására

- segítségével meghatározható a vizelet maximális áramlási sebessége, és az átlagos áramlás. A vizeletürítés dinamikájáról egy görbe készül, melynek alakja az urológus szakorvos számára fontos információkat hordoz.
Készüljön fel az orvosi vizitre!
Írja össze panaszait minél pontosabban, kiemelve az Önt legjobban zavaró tüneteket! Kontroll esetén a korábbi állapotához képest értékelje a változást.
Gondolja át, hogy milyen problémát okoznak a panaszok Önnek a mindennapokban!
Vigye magával a korábbi és a frissen kitöltött tüneti kérdőíveket (pl. vizelési napló, IPSS)!
A vizsgálatra telt hólyaggal célszerű érkezni, mert a vizeletáramlás sebesség méréshez legalább 1,5 dl vizeletnek kell lennie a húgyhólyagban.
A prosztatamegnagyobbodás kezelése
Az urológus számos szempontot figyelembe véve dönt a jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezeléséről. Nem mindegy, hogy a betegnek milyen tünetei vannak, melyik a leginkább zavaró számára, azaz melyiktől szabadulna meg leginkább. Abban, hogy milyen kezelés felel meg leginkább a beteg elvárásainak, sokat segít a vizsgálati eredmények mellett a vizelési napló, és a tüneti kérdőívek értékelése is. Miközben azonnal kezelendő a zavar, lehetőség szerint mérsékelni kell a prosztata növekedési ütemét, és a húgycső elzáródását is, késleltetve ezekkel a sebészi beavatkozás idejét, ugyanakkor a hólyag egészségének hosszú távú megtartása is fontos.
FONTOS!
Az öndiagnózis akár veszélyes is lehet!
A pontos diagnózis felállítása, a hasonló panaszokat okozó betegségek (pl. prosztatarák, – gyulladás, húgyhólyag és egyéb urológiai betegségek) elkülönítése, és a beteg elvárásainak figyelembevételével meghatározott kezelés érdekében urológushoz kell fordulni!
Gyógyszeres terápia
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelését az urológus a prosztata mérete és a panaszok súlyossága alapján tervezi. Kis mértékű prosztata megnagyobbodás esetén jó hatás várható a prosztata simaizom sejtjeinek ellazításáért felelős alfa-receptor blokkoló kezeléstől. Jelentősebb prosztata megnagyobbodás esetén a kezelés kiegészíthető 5 alfa-reduktáz gátló terápiával a prosztata növekedés megállítása érdekében, a férfi hormonok prosztatán kifejtett hatásának gátlásával. A vizelettartásai tünetek a húgyhólyag falában elhelyezkedő muszkarin-receptorok blokkolásával csökkenthetők.
Sebészi terápia
A prosztata műtéti kezelése gyógyszeres kezelés mellett nem javuló, vagy fokozódó panaszok, illetve teljes vizeletrekedés, vagy szövődmények fellépése esetén válik szükségessé. A prosztata mérete határozza meg, hogy húgycsövön keresztüli vagy hasi feltárással, nyílt műtéti beavatkozásra van szükség. A műtéteket követően néhány napig katéter viselése szükséges. Mindkét műtétnél előfordulhat a későbbiekben prosztata daganat, illetve visszatérhet a jóindulatú megnagyobbodás.
Fitoterápia
Számos vény nélküli, növényi kivonatot tartalmazó készítmény áll a patikákban rendelkezésre (pl. szabalpálma, közönséges tök, kisvirágú füzike, nagy csalán rozspollen, afrikai szilvafa, liliom, aranyvessző, stb.), melyek a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás enyhe panaszai esetén alkalmazhatók.

Hasznos tippek prosztatamegnagyobbodásban
Mit kerüljön?
a túlzott alkoholfogyasztást, különösen az esti lefekvés előtt, mivel az alkohol fokozza a vizeletképződést
a folyadékfogyasztást lefekvés előtt legalább három órán keresztül
a csípős, fűszeres ételeket, a hideg, a szénsavas, illetve a koffeintartalmú italokat
a mesterséges édesítőszereket, mert ezek irritálhatják a húgyhólyagot, ezért fokozhatják a panaszokat

Mit tehet?
Napközben figyeljen az elegendő mennyiségű folyadékbevitelre, de javasolt a folyadékmennyiség csökkentése olyankor, amikor a vizelés inger a legzavaróbb (pl. éjszaka vagy nyilvános helyeken, bizonyos programokon).
- Menjen el WC-be olyan programok előtt, melyek során a mosdó használata problémás lehet, pl. hosszabb utazás, szünet nélküli színház/mozi
- “Dupla vizelés”: vizelés után rövid időn belül, szinte rögtön, ismét próbáljon meg vizelni, de préselés nélkül. Ezzel javíthatja a hólyag teljesebb kiürítését.
- A húgycső rázása, enyhe nyomkodása a vizelés utáni csöpögés elkerülésére.
- Étrendje legyen rostban gazdag, fogyasszon sok gyümölcsöt és zöldséget, különösen, ha gyakran van székrekedése. Ez ugyanis ronthatja panaszait.
- Hólyagtréning: vannak olyan technikák, melyek segíthetnek Önnek abban, hogy a vizelések közötti időtartam hosszabb legyen. Erről bővebben kezelőorvosa adhat tájékoztatást.
- Különféle technikák: például a préselés, a légző gyakorlatok, vagy nyomás gyakorlása a gáttáji részre, az ún. mentális trükkök a gondolatokat elterelésére a kellemetlen ingerlő érzésről.