Urológiai vizsgálat
Számos 40 év alatti – akár még csak a 20-as éveiben járó – férfi fordul prosztatagyulladásra utaló panaszokkal urológushoz. A prosztata jóindulatú megnagyobbodását pedig az 50 év feletti férfiak közül minden második megtapasztalja, és ez az elváltozás a 60 év felettieknek akár háromnegyedét is érintheti.
A legsúlyosabb, prosztatát érintő kórkép a prosztatarák, amely általában lassan növekszik, és korai stádiumban jól kezelhető. Azaz minél korábban sikerül felismerni, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Éppen ezért 45 év felett minden férfinak évente egyszer fel kellene keresnie az urológust szűrővizsgálat céljából!
Prosztatavizsgálat
Gyulladásos vagy fájdalmas elváltozások, például akut prosztatagyulladás esetén az urológiai vizsgálat során az orvos többnyire duzzanatot tapint, de akár gennyel teli tályogot is észlelhet. A pontos kép megismerése érdekében kiegészítő (rektális) ultrahangvizsgálatra is sor kerülhet. A végbélen keresztüli, fájdalmatlan ultrahangvizsgálat lényegesen informatívabb, mint ha külsőleg, a hasfalon keresztül végzik. Az 1-2 cm körüli átmérőjű, hengeres formájú ultrahang-vizsgálófejet kb. 10 cm mélyen vezetik be a végbélbe. A szöveteken áthatoló ultrahang fontos információt nyújhat a prosztata nagyságáról és állapotáról. Egyedüli diagnosztikus eszközként azonban ez nem elegendő. A betapintásos vizsgálat során észleltek, valamint a megfelelő laborértékek ismerete nélkül a prosztatavizsgálat nem nyújthat teljes összképet.
A végbél közvetlen közelében való elhelyezkedése miatt a prosztatavizsgálat legkézenfekvőbb útja az ún. rektális vizsgálat, vagyis a prosztata végbélen keresztül, kézzel történő alapos áttapintása. A gumikesztyűs mutatóujj végbélbe történő bevezetésének megkönnyítésére síkosító gélt szoktak alkalmazni. Maga a vizsgálat nem igényel semmilyen különleges előkészítést. A tapintásos vizsgálat mindössze néhány percig tart, és egészséges férfiaknál egyszerű és teljesen fájdalmatlan. Többnyire oldalfekvésben, kissé behajlított combokkal történik. Sokat segít, ha a páciens megfelelően el tud lazulni, ugyanis a feszült, görcsös állapot jelentősen megnehezíti a vizsgálatot. A tapintást végző ujj által okozott nyomás csak a prosztata gyulladásos, vagy más, fájdalmas megbetegedése esetén okozhat fájdalmat. A rektális vizsgálat egyébként nem kizárólagosan urológiai vizsgálat, és nem is csak férfiakon szokás elvégezni. Ez egy általánosan használt diagnosztikus eszköz, pl. a nőgyógyászatban vagy a gasztroenterológiában, ahol a vizsgálat elsődleges célja értelemszerűen nem a prosztata, hanem más belső szervek, például a végbél elváltozásainak feltérképezése.
A rektális vizsgálat során az urológus a következőket figyeli:
- a prosztata méretbeli változása
- csomók, vagy keményebb területek jelenléte
- nyomás- vagy fájdalomérzékenység
- duzzanat
- elváltozások a végbélnyálkahártyán
- záróizom-működés
Vizeletvizsgálat
Bakteriális eredetű prosztatagyulladás gyanúja esetén a kórokozó pontos felderítéséhez szükség lehet vizeletvizsgálatra is. A krónikus prosztatitisz diagnosztikájában leginkább az ún. „négy pohár próba” módszert alkalmazzák. A vizsgálat során négy különböző vizeletmintát elemeznek. Az első pohárba az első vizeléskor megjelenő, a húgycsővel közvetlenül találkozó vizeletminta kerül, a másodikba az ún. középsugaras vizeletminta, amely a húgyhólyagból származik, a harmadik pohár tartalmazza a prosztatamasszázst követő prosztataváladékot, míg a negyedik a masszázst követő vizeletmintát. Amennyiben a mintákban gyulladásos sejtek jelenléte igazolható, de kórokozó baktérium nem, a prosztatagyulladás nem bakteriális eredetű.
Laborvizsgálat
A vér laboratóriumi vizsgálatával további paraméterek, köztük a prosztataspecifikus antigén (PSA), és egyéb gyulladásos mutatók meghatározásával szintén fontos információkhoz lehet jutni. A vizeletminták és a prosztataváladék vizsgálata alapján felállítható a diagnózis, azonban krónikus kismedencei fájdalom szindrómában sajnos nincs egyértelmű összefüggés a vizsgálatok során észlelt kórokozó típusa, száma, valamint a tünetek és a fájdalom súlyossága, illetve gyakorisága között.
Mikrobiológiai vizsgálat
Mikrobiológiai vizsgálatok során a bakteriális prosztatitiszben döntő többségben Gram-negatív baktériumok, elsősorban Escherichia coli igazolódik, emellett bizonyos Gram-pozitív baktériumok jelenléte is előfordulhat.
A pontos differenciáldiagnosztika érdekében a vizeletminták vizsgálata mellett ajánlatos elvégezni a húgycsőváladék és az ondóváladék mikroszkópos és mikrobiológiai vizsgálatát is. Krónikus prosztatitisztben leginkább az ondóváladék vizsgálata igazolja a diagnózist.
Prosztatagyulladás gyógyszerei
Ha a prosztatagyulladás hátterében az urológiai vizsgálat során kimutatható a baktériumok jelenléte, akkor a kezelés természetesen antibiotikummal történik. A nem bakteriális eredetű prosztatagyulladás kiváltó okát viszont nehéz egyértelműen meghatározni, így az antibiotikum mellett az egyéb jellemző tünetek ismeretében az urológus egyénre szabott, több gyógyszerrel történő kombinációs kezelést fog előírni.
Antibiotikumok
Prosztatagyulladás esetén csupán az esetek 10 százalékában igazolható kórokozó baktérium jelenléte. Ennek ellenére a betegségben a terápiás irányelveknek megfelelően legalább 2 hetes, ún. empirikus (tapasztalati) antibiotikum-kúra szükséges.
További tudnivalók
Az empirikus antibiotikum-kezelés ezt követően csak igazolt bakteriális prosztatitisz, azaz pozitív tenyésztési lelet vagy egyértelmű klinikai javulás esetén folytatható. Hogy pontosan milyen antibiotikumot javasol az orvos, az elsősorban attól függ, hogy a kórokozóknak melyik fajtáját sikerült igazolni a betegség hátterében. A leggyakrabban olyan antibiotikumokat alkalmaznak, amelyek széles spektrumúak és a prosztata szövetébe is képesek bejutni.
Az ajánlott teljes antibiotikum-kezelés időtartama általában 4-6 hét. Tekintettel az antibiotikum-rezisztencia fokozódó veszélyeire és a lehetséges mellékhatásokra, óvakodni kell az indokolatlan antibiotikum-terápiától. Antibiotikum-mellékhatás lehet például a hányinger vagy a hasmenés csakúgy, mint a ritkábban tapasztalható izom-, ízületi vagy idegrendszeri hatások. Amennyiben a kezelés 4 héten belül nem vezet jelentős javuláshoz, akkor azt meg kell szakítani.
Vizelési problémákra ható gyógyszerek
Különösen a krónikus prosztatitiszre jellemző a gyulladás mellett az ágyék, valamint a nemi szervek területén érzett fájdalom, a kellemetlen nyomó, feszülő érzés, amit az érintetteknek nem könnyű elviselniük. Az urológus különböző fájdalomcsillapítókat írhat fel.
Vizelési problémákra ható gyógyszerek
A prosztatagyulladásban nagyon gyakori panasz a különböző vizelési problémák jelenléte, melyek csökkentésére vényköteles gyógyszerek használatosak. Ezek a gyógyszerek képesek javítani a vizelési zavarokon, mivel a prosztataizomzat lazításával megkönnyítik a vizelet húgyhólyagból való elfolyását és csökkentik a visszaáramlást a prosztatán belüli csatornákba. Egyedüli, ún. mono-terápiaként általában nem szokták az urológusok ajánlani, ám kombinációs kezelés részeként használatuk 6 hétig javasolt.
Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek ismert jóindulatú prosztatamegnagyobbodáshoz társuló vizelési panaszok enyhítésére szolgálnak.
Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők
Léteznek recept nélkül kapható készítmények is, de használatukról érdemes tájékoztatnunk a kezelő urológust.
Görcsoldók (vagy izomrelaxánsok), idegi eredetű fájdalmat csillapító, ún. neuromodulátorok: oldják a medencealapi izmok feszülését, ezáltal a kombinációs kezelés részeként hozzájárulnak a prosztatagyulladás által kiváltott fájdalom enyhüléséhez.
A prosztatitisz kezelése során a kombinációs terápia gyógyszereinek lehetnek mellékhatásaik, mint gyengeség, alacsony vérnyomás vagy ejakulációs zavar (például fájdalmas magömlés). Az észlelt mellékhatásokról tanácsos a kezelőorvost tájékoztatni.
Kiegészítésképpen a betegek olyan vény nélkül kapható, ún. gyógyászati segédeszközöket (orvostechnikai eszköz) is használhatnak, mint amilyen például a Proxelan® végbélkúp. A Proxelan® végbélkúp különböző gyógynövények és hialuronsav találó kombinációját tartalmazza. Napi egyszeri alkalmazásával hozzájárul a panaszok enyhüléséhez, mégpedig célzottan ott, ahonnan azok kiindulnak.
Depresszió elleni, vagy szorongásoldó gyógyszer szedését is javasolhatja kezelőorvos (pszichiáter), ha a fájdalmak pszichés eredetűek, vagy ha a panaszokat az erős stresszterhelés, a rossz életminőség váltotta ki.
Néhány gyógynövénykészítmény is használatos a prosztatagyulladás kezelésében. Habár a klinikai eredmények ezekkel a készítményekkel ellentmondásosak, mégis elmondható, hogy a fitoterapeutikumok pozitív hatást fejthetnek ki, enyhíthetik a fájdalmat, javíthatják a vizelési panaszokat és összeségében a betegek életminőségét.